Különféle típusú nem szőtt közbélésszövetek állnak rendelkezésre ma a piacon

Különféle típusú nem szőtt közbélés szövetek ma elérhetőek a piacon. Különböző vastagságban kaphatók és különböző alkalmazásokhoz használhatók. Könnyűek, erősek és könnyen vághatók. Ezenkívül puhák, rugalmasak és képlékenyek. Általában olcsóbbak, mint a szőtt anyagok.

Az olvadó közbélések különböző vastagságban is kaphatók. Használhatók felsőruházatként, férfi és női ruhák elülső részének, gallér elülső nyakpántjaként. Normál fehér és fekete színben is kaphatók. 25 vagy 50 méteres tekercsben is kaphatók. Általában a ruházat kis részein használják őket. Az alkalmazástól függően puha vagy kemény tapintásúak. Általában vágott szálakból, például pamutból vagy poliészterből készülnek.

A nem szőtt közbélésszövetek 100% poliamidból készülnek. Az anyag általában könnyebb, mint a szőtt anyagok, és könnyebben vágható. A szövet sokféle anyagból készülhet, beleértve a műselymet, pamutot, kevert szöveteket és poliésztert. Különféle színben és textúrában is kaphatók.

Az olvasztható közbélésszövetek általában 60 hüvelyk szélesek, és 10 vagy 100 yardos tekercsekben árulják. Normál fehér és fekete színben kaphatók, de más színben is legyárthatók. Tökéletesek ruházati használatra, különösen a divatiparban. Erősítésre is használják. Segítenek növelni a vastagságot és a merevséget, így ideálisak a héjszövet hátuljában való használatra.

A szövet felületi tulajdonságai a szövet geometriai érdességével, a súrlódási együtthatóval, az összenyomhatósággal, a rugalmassággal és a nyírási merevséggel mérhetők. Ezek a tulajdonságok segíthetnek meghatározni a legjobb közbéléstípust. Ezenkívül hozzájárulnak a gyártott cikk kényelméhez és illeszkedéséhez.

Az interlining folyamatnak hosszú története van. Az évek során számos gyártástechnológiai fejlesztésen ment keresztül. Napjainkban számos típusban és márkában kaphatók modern fixáló berendezések. Úgy tervezték, hogy sokoldalúak és hatékonyak legyenek. Használhatók kis területű, valamint nagy felületű beégetéshez. Ide tartoznak a folyamatos hegesztési rendszerek, a szakaszos olvasztórendszerek és a gőzsajtoló üzemek. Kötött és szőtt anyagokhoz egyaránt alkalmasak.

A szőtt és nem szőtt közbélések ragasztója melegen olvadó ragasztó. A melegen olvadó ragasztót felmelegítik, hogy kötési hatást hozzon létre, amely aztán kialakítja a szövetet. A közbélések kötési szilárdságát a ragasztó mennyisége és az arcszövet ragasztómasszához viszonyított aránya határozza meg. Ezt az összefüggést a regressziós egyenlet írja le. Minél nagyobb a kötési szilárdság értéke, a ragasztó annál jobban segít a szövet összenyomhatóságának javításában.