Milyen kötési feltételek és módszerek vannak a ruhaközi béleléshez?

1. Ugyanaz a bélés különböző kötési hatással bír a különböző szöveteken. A ragasztóbélés kiválasztása előtt meg kell különböztetni, hogy alacsony hőmérsékletű ragasztóról vagy magas hőmérsékletű lapátbélésről van-e szó, és meg kell különböztetni azt is, hogy szőtt vagy nem szőtt bélésről van szó.

Azonos kötési feltételek mellett, a szövet szálösszetételének, a fonal csavarodásának, a szervezeti felépítés feszességének stb. a kötési szilárdságra gyakorolt ​​hatása miatt az alábbiakban néhány különböző szál leválási szilárdságát hasonlítjuk össze. szövetek ragasztás után.

2. A különböző szövetanyagoknak a kötőfelület hőmérsékletére gyakorolt ​​hatásai a következők: a fonott közbélésnek és kelméknek több halmozási módja és jellemzője van. Szabványos halmozási mód: vagyis az anyag alul, hátulja felfelé, a közbélés felül, a ragasztási felület pedig lefelé néz. A szabványos átfedő ragasztás hatása jobb, de a hatás alacsony, és az anyag könnyen ragadható és foltos.

A kabát megfelelő rugalmasságot igényel, az inggallérnak pedig bizonyos fokú merevségű gyantagallér bélést kell választania. A merevség növekedése a merevség megfelelő növekedését eredményezi.

3. Ragasztási idő A közbélés és a szövet közötti kötési hatást nagymértékben befolyásolja az idő, mivel az olvadékragasztónak a szövetbe való áramlása összefüggésben van egy bizonyos időtartamú folyamat lehúzási szilárdságával és kötési idejével. A két réteg szövet ragasztása a két réteget összekötő olvadékragasztó rövid időtartamától függ. A melegen olvadó ragasztó nem olvad, és nem tud jól beszivárogni a szövetbe, ezért a leválási szilárdság alacsony, de a préselési idő túl hosszú. Nagy mennyiségű olvadt ragasztó szivárog be a szövetbe, és a préselési időt a szövet sűrűségének és vastagságának megfelelően kell megválasztani.

4. Ragasztási nyomás A kötés alatti nyomás és nyomásidő, valamint a kötés közbeni nyomás elsősorban a két szövetréteg közötti hézag megszüntetésére szolgál, így a forró olvadékragasztó külső erő hatására a szövetbe préselődik. Az olvadékragasztó préselési formája a síkpréselés, amely az olvadékragasztót az üveges állapottól (szilárd halmazállapottól) nyomás alá helyezi, amíg el nem éri a viszkózus folyási állapotot. A hevítés és a préselés időben szinkronban van, mert a préselési idő hosszabb, így a tapadási szilárdság nagyobb, mint a szalagprésgépé, de könnyen áthatol;

5. A hengeres vasalógép túlnyomásos formája a lineáris nyomás. Ez a túlnyomásos módszer az anyag és a forró olvadékragasztó egyidejű felmelegítése, és egyidejű áthaladása a sütőn. Mivel a két réteg nem ragasztott szövet jelenleg nincs szorosan rögzítve a melegítés során, a közbélés forró olvadékragasztója nem tud jól tapadni a szövethez, így a görgős szalagos présgép (kivéve az elősajtolásos és előmelegített gépeket) nem megfelelő. erős, mint a lemez préselése és ragasztása, és a hatás nyilvánvalóbb a nehezen ragadható anyagokon.