Mi a különbség a szövött közbélés és a nem szőtt közbélés között

A közbélést, más néven öntapadó közbélést főként ruházati gallérokhoz, mandzsettákhoz, zsebekhez, szoknyák derekához, szegélyéhez, öltöny mellkasához és egyéb olyan részekhez használják, amelyek általában melegen olvadó ragasztó bevonatot tartalmaznak. Az alapszövet különbsége szerint a ragasztott közbélés elsősorban két típusra osztható: szövött közbélésre és nem szőtt közbélésre.

1. A nem szőtt közbélés, ahogy a neve is sugallja, szövés nélkül kialakított szövet.

Az eljárás elve: A kémiai szálviszkózt magas hőmérsékletnek és nagy nyomásnak vetik alá, hogy alapszövetet képezzenek. Ezután az alapszövet felületére egy bevonógépen keresztül melegen olvadó ragasztóréteget helyezünk, majd megszárítjuk az általunk használt nemszőtt közbélés kialakításához.

Használat: Helyezze a közbélés kendő ragasztott oldalát a szövetre, majd melegítse fel ragasztógéppel vagy vasalóval, hogy a ragasztó megolvadjon a bélésszöveten, hogy elérje a szövethez való kötődés hatását.

Jellemzők: olcsó, puha tapintású, de nem nagyon mosható (a víz hőmérsékletére lesz szükség, általában csak 70 fok alatt)

2. Vannak szövött közbélések. A leggyakrabban használt felszerelés a kulcsrúd és a vízsugár szövőszék, a poliészterből szövéssel készül alapszövet.

A szőtt közbélés alapszövete szőtt vagy kötött. A kötött közbélést kötött anyagnak és kötött anyagúnak is nevezik.

A szövött közbélés most PA bevonat. A múltban általában ragasztópor használt a piacon. Nagy mennyiségű ragasztó és egyszerű gyártási folyamat jellemzi. Hátránya, hogy a nagy mennyiségű ragasztó miatt könnyű ragasztó behatolást előállítani. Mostanra megszüntették.

Az alapozó paszta nélküli kétpontos eljárást a ragasztó mennyiségének könnyű szabályozása, erős tapadás, mosással és egyéb kezelésekkel szembeni ellenállás jellemzi. Jelenleg a legtöbb gyártó használja. A szövött közbélést erős húzóerő, jó rugalmasság és mosásállóság jellemzi.